Ez a két kép 2008-ban készült a tavaszi Vegyészmérnök Szakesten. Jó ideje kerülgetem őket, már rég szerettem volna megszkreppelni, mert igazából abszolút ábrázolja fiatal-felnőtt korom frenetikus időszakát: buli buli hátán. :) Az egyetlen, amiért váratott magára, hogy bárhogy nézegettem, a fekete hajam (ejj de rég volt) és fekete ruhám "akarta" a sötét, fekete színvilágot, és attól nagyon ódzkodtam.
És mint valami misztikus útmutató jött a
Yabo új "Vidám Fekete" kihívása. :))) Ez megadta a löketet, ami kellett és a tekintetben, hogy fekete fő színnel és alapvetően sötét színvilággal ábrázoltam egy vidám témát szerintem nem is sikerült olyan rosszul. ;)
A virágözön részben készen vásárolt, részben általam rajzolt, részben vágott. Ezen kívül tintáztam a széleket, durrogtatós fóliával pecsételtem a "nagy virágot". Felhasználtam gombot, miltonokat, szegecset.
Ami még kapóra jött az a scrap.hu két fénylépes vázlata.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
A második vázlatban igazán nagy örömömet leltem. A téma a berlini nyaralásunkkor meglátogatott DDR azaz NDK múzeum. Ott készült egy kép, a szocialista szellemben berendezett lakás nappalijában, ami az általam általánosságban felhasznált 9x12 cm-es méretben nem igazán volt eddig felhasználható, /így ez a nagyobb képes vázlat kapóra jött ;) /. Ugyanis ez egy távolabbi felvétel, hogy látszódjék minden fontos részlet: a szekrénysor, rajta a puttonyos TV (ahol épp Derrick ment :D ), a kazettatartó, a lámpák, a kagylós telefon, a szőnyeg, a színes poharak, stb. :))) Nekem ez nagy élmény volt! Mivel 81-es születésű vagyok volt is részem ebben a korszakban, meg nem is....még elég pici voltam. Mindenesetre tódultak az emlékek és igyekeztem pakolgatni az oldalra: bakelit lemez és magnószalag, no meg a trabis autóskártya. :)) Az Ampelmann nem gyerekkori emlék, de nagyon tetszett, amikor "megismerkedtem" vele. :)
ITT olvasható több róla.
A cetlin a szöveg:
"Berlini tartózkodásunk kedvence volt az NDK múzeum, azon belül is az a lakás, amit a szocializmus szellemében rendeztek be. A kép a nappaliban készült, épp a Derrick ment a TV-ben. :D De az igazán durva az volt, amikor a konyhában megtaláltam azt a KRUPS robotgépet, amit anyukám még a mai napig használ….ott már múzeumi darab. :)"
Az oldal relative egyszerű: az alap minimálisan festve-fröcskölve, tapaszok, szalag, tépés, tintázás, egy kis tűzés és varrás, meg egy gomb. A piros Ampelmann-t dekorgumiból, a "DDR museum" feliratot a prospektusból vágtam. A legtöbb időt az oldal szélének megmunkálása vette igénybe. Öregíteni akartam, ezért kértem és kaptam is sok tanácsot a
scrap.hu fórumán (ezúton is köszönöm!). Nem teljesen úgy sikerült, ahogy azt akartam, de szerintem jól megtépáztam. :) Ami bejött: nedvesen körömmel. ;)
Élveztem ezeket a kihívásokat. Bárcsak több időm lenne, és tudnék "csak úgy" oldalakat is csinálni. Hiába, valaki azt szereti ha lisztes a keze...én azt ha festékes. ;)
